Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A kéznek az időjárás ellen való védelmére vagy díszként, divatból viselt, a kézre húzható, bőrből v. más anyagból készült ruhadarab. Bélelt kesztyű; egy pár kesztyű; → egyujjas kesztyű; horgolt, hosszú szárú, kötött, téli, ujjatlan, vastag kesztyű; a kesztyű ujja ←; kesztyűben jár; kesztyűben fog kezet; kesztyűt hord; kesztyűt húz; lehúzza a kezéről a kesztyűt. □ Olykor, mikor lehúzzuk téli kesztyűnk | belénk harap a fagy. (Kosztolányi Dezső) Vigyázott, hogy elegánsan fogja kezében a kesztyűjét, s a kurta és vastag sétapálcát. (Babits Mihály) || a. <Meghatározott körülmények között> a kéz védelmére v. erősítésére haszn., a kesztyűhöz hasonlóan kézre húzott eszköz. (műszaki nyelv) Biztonsági kesztyű: nagyfeszültségű áram ütésének elhárítására haszn., szigetelőanyagból készült kesztyűféle burok; ökölvívó kesztyű: bőrből készült, az ökölbe szorított kéz alakjára mintázott, kézre húzható ujjatlan, vastag, erős, ökölvívásra haszn. sporteszköz; bokszkesztyű. □ Megszorítá szörnyen a bajnok tenyerét, Engedett a keztyű és összelapúla. (Arany János)
2. (régies, tréfás) Kézre való bilincs. □ Vedd meg bilincseire mutatva ezt az egypár kesztyűt. (Vas Gereben) Kérte a csendőrök egyikét, hogy most már hát húzza rá a kesztyűket a kezére; értette alatta a kézbilincseket. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) <Fiúgyermekek nyelvében:> erős szorítás a kéz mutató és középső ujjával másnak a csuklóján. Kesztyűt ad v. szab vkinek; kesztyűt húz vkinek a kezére. Vigyázz, mert olyan kesztyűt kapsz, hogy megemlegeted!
Szólás(ok): (bizalmas) megtanít vkit kesztyűbe dudálni v. (tájszó) fütyülni: rendsz. büntetéssel, veréssel, erélyes eszközökkel rendre, emberségre tanítja, ellátja a baját; kesztyűt dob v. vet vkinek v. vki arcába v. vki lábaihoz v. vki elé: a) párbajra hív ki vkit; b) (átvitt értelemben) éles vitára hív ki vkit; fölveszi a(z odadobott)kesztyűt: elfogadja a kihívást.