Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÉTÉRTELMŰ [e; t-é] melléknév -en [e], -bb
  • 1. Olyan, amit kétféleképpen lehet érteni. Kétértelmű fogalmazás, jóslat, kijelentés, szavak. □ Némely kétértelmű szavak maradnak nyelvünkben; mert az elkerülhetetlen. (Vörösmarty Mihály)
  • 2. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Olyan <megjegyzés, célzás, vicc, esetleg szöveg>, amelynek leplezetten trágár, illetlen jelentése is van v. lehet. Kétértelmű élc, megjegyzés, vicc. □ [Arisztofanész-fordításomban] igyekeztem … legalább kétértelművé tenni a nagyon is egyértelmű kifejezést. (Arany János) De hogy [a fiatal pap] elment, … egyszerre a régi lett minden; cinikus beszédek, kétértelmű társalgás, szabadosság. (Kaffka Margit)
  • kétértelműség.