Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KESERVES [e-e-e] melléknév és főnév
  • I. melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Keservet, keserűséget okozó, fájdalommal tele. Keserves csalódás, esztendők, éjszaka, veszteség. □ Óh, mely keserves annak élni, Kinek tovább nincs mit remélni. (Csokonai Vitéz Mihály) Már alig beszéltem velük; … nagyon keserves, … idegesítő állapot volt ez. (Kaffka Margit) Hajnalban keserves válásra üt az óra. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. Keservet, keserűséget, fájdalmat kifejező. Keserves panasz, sóhaj. Keserves sírásra fakadt. □ Ki írja fel keserves könnyeinket? … (Katona József) Keserves, szemrehányó pillantást vetett az elnökre. (Krúdy Gyula) || a. keservesen: a) fájdalmasan, bánatosan. Keservesen sír. □ [A furulyát] szomorún, keservesen fútta. (Arany János); b) (ritka, bizalmas, gúnyos) ugyancsak nagyon. Keservesen elver valakit. □ A kuruc vezérek … keservesen megverték a császári hadvezéreket. (Jókai Mór)
  • 3. Nehéz munkából, kínos erőfeszítésből eredő. Keserves garas, kenyér, keresmény; keserves izzadsággal, verejtékkel. □ Hét esztendeje eszi … egy … nyomorultnak a kenyerit, felszíja a keserves verítékit … (Kaffka Margit)
  • 4. (bizalmas, tréfás, rosszalló) Hitvány, mit sem érő, értéktelen. □ Üres volt a feje neki, Üresebb a zsebje, Egy keserves polturáért Könyökig vájt benne. (Petőfi Sándor)
  • 5. <Káromkodásokban nyomatékosító szóként.> A keserves mindenit! Azt a keserves rézangyalát! A keserves voltát ←! □ "A keserves voltát, rugaszkodj utána!" | Kiáltott most János egyik óriásra. (Petőfi Sándor)
  • II. főnév -t, -ek, -e [ë, e] (ritka)
  • 1. Szomorú szövegű, kesergő dallamú dal; kesergő.
  • 2. (Egy) keserveset v. keserveseket: (fájdalmasan v. elkeseredetten) nagyot, nagyokat. Keserveset kiált, nyög, ordít. Egy keserveset káromkodott. Keserveseket nyögött.