KAMAT főnév -ot, -ja v. (-a)
<Vmely kölcsönzött, bankba helyezett v. esedékességkor ki nem fizetett> tőke, pénzösszeg használati díja; rendsz. a tőkének bizonyos százalékában, egy évre állapítják meg. →
Hármas kamat; → négyes kamat; → ötös kamat; → hatos kamat; → hetes kamat; évi négy százalékos kamat; törvényes kamat; alacsony, kis v.
olcsó kamat; magas v.
nagy kamat; egyszerű kamat; → kamatos kamat; előleges, utólagos kamat; → késedelmi kamat; pénzét kiadja, kihelyezi kamatra; pénzt v.
kölcsönt ad kamatra vkinek; vmely tőke kamatot hajt, hoz vkinek; kamatot számít, fizet vmely összeg után; törleszti a kamatokat. Kamat jár a bankba, takarékba helyezett tőke után. A kamatok jelentékeny összegre szaporodtak. Kifizette minden hónapban az esedékes kamatot. Adótartozás után késedelmi kamatot kell fizetni. □ Azon kincs, mely kezekre [= kezükre] van bízva, |
hazánk kincstárában nől, S gazdag kamatját a közjó szedi. (Berzsenyi Dániel) Nóra a ruhapénzéből dugdos el, hogy fizethesse a kamatokat. (Ambrus Zoltán) || a. (
közgazdaságtan,
pénzügy) A kölcsön adott tőke használati díja, amelyet az ipari tőkés a kölcsönző tőkésnek enged át a profitból.
Leszámítolási, névleges, tényleges, tiszta kamat. || b. (
átvitt értelemben)
Kamatostul: a kötelező, várható mértéken felül; bőségesen;
kamatostul megadja v.
visszafizeti a → kölcsönt; kamatostul megfizet, meghálál, megtérít vmit.
- Szóösszetétel(ek): 1. kamatbiztosítás; kamategyenleg; kamatelmélet; kamatfizetés; kamathatár; kamathátralék; kamatjövedelem; kamatleszállítás; kamatmegtérítés; kamatpolitika; kamatszámla; kamatszelvény; kamattáblázat; kamattartozás; kamattörlesztés; kamatuzsora; kamatveszteség; 2. bankkamat; kosztkamat; tőkekamat; uzsorakamat.
- kamatú.