Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Azonnal v. bizonyos rövid időn belül bankjegyekben v. érmékben rendelkezésre álló közvetlen fizetőeszköz. Háromezer forint készpénzben; készpénzben kapja a kölcsönt; készpénzen vesz vmit; készpénzen v. készpénzért vásárol; készpénzért ad vmit; készpénzért v. készpénzre elad vmit; készpénzt ad érte; készpénzzé teszi ingóságait; készpénzzel → bérmentesítve; készpénzzel v. készpénzben fizet. Készpénz ellenében átadta a lakást. □ Mindenikünk azt gondolta, hogy [Bercsényinek] készpénze felesen vagyon: de holta után megcsalatkoztunk benne. (Mikes Kelemen) A vicispán készpénzen fogadott egy szál rabot. (Mikszáth Kálmán) Más ára van a bornak, ha azt készpénzért veszik, és más az ára, ha váltóra adogatják. (Krúdy Gyula) || a. Készpénzben fizetett összeg, fizetés. □ Hát a készpénz mennyi legyen? (Vas Gereben)
2. (átvitt értelemben) Biztos értéket jelentő, megbízható dolog. Készpénznek v. készpénzül vesz v. fogad el vmit: kételkedés nélkül igaznak, hitelesnek fogad el, bizonyosnak vesz vmit. □ Készpénznek vettük a szép szót. (Petőfi Sándor) Az emlékezet készpénz, azt tőlem senki el nem veheti. (Arany János) Amit megálmodott, készpénznek vette. (Móricz Zsigmond)