Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Kisebb-nagyobb mértékben az epe, a kinin ízéhez hasonló ízű. Keserű barackmag, bogyó; keserű falat: (átvitt értelemben is) kellemetlen, nehéz, terhes feladat; keserű orvosság; keserű pilula ←; keserű pirula ←; keserű pohár ←; keserű kenyér; a száműzetés keserű kenyerét ← eszi; keserű szájíz ←; keserű (lett) a szája → íze. A kávé cukor nélkül keserű. Szóláshasonlat(ok): keserű, mint az → epe v. az → üröm. □ Mind a négy port beleszórta egy pohár vízbe s egyszerre kihörpintette Szűz Mária, de keserű volt. (Kosztolányi Dezső) || a. Nem (túlságosan) édesített, (kellemesen) kesernyés. Keserű pálinka, csokoládé. || b. Keserű mandula: a mandulának olyan változata, amely mint alany nemesítésre alkalmas, magva azonban mérgező hatású (Prunus amydalus amare).
2. (átvitt értelemben) Nagyon kellemetlen bántó, sok kellemetlenséggel, kínos érzéssel járó <dolog>. Keserű kötelesség; keserű igazság: olyan i., amelynek ténye v. bevallása, tudomásul vétele igen kellemetlen, fájó. □ Okulva a keserű leckékből, játszotta a közönyöst. (Kosztolányi Dezső)
3. (átvitt értelemben) (Mély) fájdalmat okozó, mélyen elszomorító, elkeserítő, leverő <esemény, dolog>, nehezen elviselhető <érzés, lelkiállapot>. Keserű bánat, gyötrelem, veszteség. □ Mást, mint vesztének keserü fájdalma, nem érez. (Vörösmarty Mihály) Keserű érzéssel mentem a világnak. (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben) Ilyen érzést kifejező; keserves. Keserű panasz, sírás, szavak, szemrehányás; keserűen felel, panaszkodik, sír. □ És megúntam a dalt is, Ajakam | Csukott és keserű. (Tóth Árpád) Együtt sírtak. Keserű könnyek mocskolták fiatal arcukat. (Kosztolányi Dezső) || b. (átvitt értelemben) (Sok) bánattal, bajjal, gonddal, megpróbáltatással járó <állapot>; nyomorúságos, keserves. Keserű árvaság, rabság, szolgaság. □ Csöppenj bé keserű életem Poharába, édes szerelem! (Petőfi Sándor)
4. (átvitt értelemben) Fájdalmasan csalódott, kiábrándult s ezért bús, elkeseredett <személy>, kesergő. Keserű ember, lélek. || a. Ilyen személyhez tartozó, vele kapcsolatos. □ Társam után az én szivem keserű. (Arany János) Az én | keserű lelkem | menekűl a kétségbeesés | tétlen sivatagába. (Szabó Lőrinc) || b. (átvitt értelemben) Mindennel leszámolt, mindenre kész, a végsőkig elszánt; elkeseredett (1a) <érzés, lelkiállapot>. Keserű bosszúvágy, düh, elszánás v. elszántság. || c. (átvitt értelemben) Csalódást, elégedetlenséget, fájdalmat rejtve, álcázva kifejező <megnyilvánulás>. Keserű gúny, kacaj, mosoly, nevetés, szatíra. □ Egy emberöltőn folyt a dáridó | S ékes meséje Toldi hűségének, | Soha egy riasztó, becsületes, Egy szabaditó vagy keserü ének. (Ady Endre)
II. főnév -t, -je [e] (csak egyes számban)
1. Keserű ital v. étel, kül. kesernyés szeszes ital, gyomorerősítő. Lehörpintett egy pohárka keserűt. □ Ilyen keserűt még soha életében nem ivott. (Kosztolányi Dezső)
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Kellemetlen, fájdalmas, szomorú érzés, ill. ilyen hangulatú dolog, esemény, tapasztalat. □ Ketten leszünk az örömre, Ketten a keserüjére. (Vörösmarty Mihály) Keserűből jön az édes, Édesből a keserű. (Arany János) Ne vegyétek kezetekbe a dolgaimat ha nem szeretitek a keserűt. (Mikszáth Kálmán)