Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
KEREVET [e-e-e] főnév -et [ë], -e [e] v. -je [e] (választékos)
Keleties, rendsz. támlátlan, rugós, kárpitozott, alacsony lábakon nyugvó, széles ülőpárnás pamlag; heverő. □ Szép hölgye a várnak tűnődik magában, Néha gazdag bíbor kerevetjére dül. (Arany János) A gróf ott ült kerevetén jobb karja be volt pólyázva. (Herczeg Ferenc)