Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KERESZTÜLHAJSZOL
KERESZTÜLHALAD
KERESZTÜLHATOL
KERESZTÜLHÚZ
KERESZTÜLJÁR
KERESZTÜLJUT
KERESZTÜLLÁT
KERESZTÜLLÉP
KERESZTÜLLŐ
KERESZTÜLMEGY
KERESZTÜLNÉZ
KERESZTÜLRÁG
KERESZTÜLSZÚR
KERESZTÜLTÖR
KERESZTÜLVÁG
KERESZTÜLVEZET
KERESZTÜLVIHETETLEN
KERESZTÜLVISZ
KERESZTÜLVITEL
KERESZTVAS

KIMONDHATATLAN melléknév, határozószó és főnév, (régies, irodalmi nyelvben) kimondhatlan
  • I. melléknév -ul, -abb
  • 1. (túlzó) Olyan nagyfokú <érzés, érzelem>, hogy szinte ki sem lehet mondani (1a), szóval ki sem lehet fejezni; módfelett nagy. Kimondhatatlan boldogság. Kimondhatatlanul szenved. □ Szívemet kimondhatlan fájdalom tölti el. (Eötvös József) A főispán és polgármester arcán … kimondhatatlan zavar tükröződött. (Mikszáth Kálmán) Egyszerre kimondhatatlan vágy fogta el, menni, elmenni innen. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (ritka) Olyan <szó>, melyet nem szabad, nem illik kimondani. Hogy vehetsz a nyelvedre ilyen kimondhatatlan szót?!
  • II. határozószó (minősítő jelző v. határozó előtt, fokozó szóként) (régies) Szerfölött, módfelett, nagyon-nagyon. □ Kimondhatatlan Hüséges férj leszek. (Petőfi Sándor) Dzsula … kimondhatlan jóízűen kacagott. (Jókai Mór)
  • III. főnév -t, -ok, -ja (régies, tréfás) Nadrág. □ Matrózkabátban jött …, mely éppen oly kockás volt, mint mellénye és kimondhatatlanja. (Jókai Mór) || a. (régies, tréfás, szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Gatya.