Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KAKÁL ige -t, -jon (bizalmas)
  • 1. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval is) <Ember, főként gyermek, ritk. állat> nagy szükségét végzi; székel. A gyermek már bilibe kakál. Ez a macska már megint a küszöbre kakált. Jót, nagyot kakált.
  • 2. tárgyas Vmilyet kakál: vmilyen székletet ürít. Csúnyát, hígat, nyálkásat, zöldet, véreset kakál.
  • Igekötős igék: bekakál; belekakál; idekakál; kikakál; lekakál; odakakál; összekakál; rákakál; telekakál; végigkakál.
  • kakálás; kakáló.