KERESZTEZŐDÉS [ë-ë-ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Általában a kereszteződik (12) igével kifejezett helyzet, ill. folyamat; az a tény, hogy két dolog keresztezi egymást.
- 1. Két dolog (irányának) egymást metszése, keresztezése (1). Sínek, utak kereszteződése; bolygók pályájának kereszteződése. || a. Útkereszteződés. A kereszteződésnél történt a szerencsétlenség. A versenyzők a két országút kereszteződésétől indulnak. □ Ha egyformán haladnak mind a ketten, éppen az út kereszteződésénél kell találkozniok. (Gárdonyi Géza)
- 2. (biológia) Két különböző fajtájú állat v. növény párosodása, keveredése; fajkeveredés. Nagy táblákon a nemesített növényeket kevésbé fenyegeti a kereszteződés.
- Szóösszetétel(ek): útkereszteződés.
- kereszteződési.