KÍNÁLKOZIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -zék
- 1. Elfogadásra, megvásárlásra, fogyasztásra érdemesnek, alkalmasnak mutatkozik, látszik, erre csábít, ösztönöz. Szebbnél szebb ruhák kínálkoztak a kirakatokban. □ Vehetne ön vásárfiát nekem, E szépitő szer mint kinálkozik. (Madách Imre) || a. <Tárgy> vmire alkalmasnak mutatkozik, látszik. □ Az elhullt magyar és szerb vitézek boglárai
drága zsákmányul kínálkoztak. (Jókai Mór) || b. (ritka) Vminek kínálkozik: felajánlja szolgálatait, vmely területen felkínálkozik.
- 2. <Alkalom, mód, hely> vminek a megtételére, véghezvitelére igen jónak, alkalmasnak mutatkozik, látszik. Alkalom, mód kínálkozik vmire; → tollára kínálkozik vmi. □ Olyan szerencse volt az, ami csak egyszer szokott kínálkozni. (Jókai Mór) Kínálkozott itt
komoly munka is. (Babits Mihály)
- 3. (ritka, régies) Rendsz. hosszasan, ismételten kínál. □ Tessék uraim; kínálkozék az öreg úr. Üljünk vacsorához. (Jókai Mór)
- Igekötős igék: felkínálkozik.
- kínálkozás; kínálkozó; kínálkozott.