Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy, vállalat>, aki, amely vmivel kereskedik, kereskedéssel foglalkozik. Vmely árucikkel kereskedő cég, üzletember.
2. Olyan <közösség>, amelynek tagjai a történelem vmely korában jelentős szerepet játszottak a nemzetközi kereskedelemben, ill. olyan <település>, amelynek lakói közül aránylag sokan éltek kereskedelemből. Kereskedő nép, város.
II. főnév -t, -je [e] (elavulóban) <A magánkereskedelemben> áruk adásvételével hivatásszerűen foglalkozó, önálló üzlettel v. üzleti vállalkozással bíró személy. Iparosok és kereskedők; gazdag kereskedő; házaló kereskedő; a kereskedő elad, vesz, (ki)árusít; a kereskedő kinyitja, bezárja boltját. A kereskedők felvásárolták a készleteket. A kereskedők sokat utaznak. □ Egy kövér kereskedő megütközve áll meg, abban a hitben, hogy őt szólították meg. (Karinthy Frigyes) Bőröd ne bízd kereskedőre, | ki elád felhőt az egen | s földön telket vesz belőle. (József Attila) || a. (ritka, nem hivatalos) <Az állami kereskedelemben> kereskedelmi alkalmazott, dolgozó.