KÉPZELEM [e-ë] főnév ..lmet, ..lme [e, e] (
régies,
irodalmi nyelvben)
Képzelet (1). □ Képzelme Piroskán enyhűlni se szállhat: | Elnyomta az embert benne dühös állat. (Arany János) [Kemény Zsigmond] képzelme akkor van elemében, ha a lélek fenekéig jutott. (Péterfy Jenő)