Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KEREKÍT [e-e] ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e]
  • 1. tárgyas Kerekre formál vmit. Kicsire kerekíti a száját. Nézd, hogy kerekíti a fazekas a tálat. || a. tárgyatlan (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) Kerekít vmin (vmennyit): ezt a műveletet egy bizonyos mértékig elvégzi. Ezen a darabon még egy kicsit kerekíteni kell.
  • 2. tárgyas (átvitt értelemben) <Írásművet, beszédet> hirtelen, kapásból készít, rögtönöz. Szónoklatot kerekít. □ Tudja isten, nem megy nekem az olyan istória … Neki fogok, uram fia, hogy majd kerekítek egyet …, de … nem akar menni. (Arany János) Épületes beszédet kerekített az ártatlanul szenvedőkről. (Gárdonyi Géza) A kanonok még mindig a legszebb körmondatokat kerekíti. (Kosztolányi Dezső)
  • 3. (határozóval) Kerek számra egészít ki vmit; kikerekít. Százra, ezerre kerekíti az összeget; vmely számot → lefelé kerekít.
  • Igekötős igék: elkerekít; felkerekít; kikerekít; lekerekít.
  • kerekítés; kerekített; kerekíthető; kerekítő; kerekíttet.