Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÉPZETTSÉG [kébzëtség v. kébzëccség] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
  • 1. A képzett (2) melléknévvel kifejezett tulajdonság, állapot; oktatás, tanulás v. gyakorlat útján szerzett jártasság vmely ismeretkörben v. szakmában; tanultság, (fel)készültség. Jogi, szakmai, tanári képzettség. Képzettsége hiányos.
  • 2. (ritka) Műveltség. □ A népek magok, a képzettség aránylag csekély fokán is képesek szabadságra. (Eötvös József)
  • Szóösszetétel(ek): előképzettség.
  • képzettségű.