KERESZTELKEDIK [ë-ë-ë-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë] (rendsz. határozóval) (
ritka)
- 1. Megkeresztelkedik. Holnap keresztelkedik.
- 2. (többes számban v. igenévi alakban) (népies) <Szülő(k), keresztszülő(k), hozzátartozó(k)> egy gyermek keresztelésén részt vesz(nek). Keresztelkedni voltak.
- Igekötős igék: átkeresztelkedik; kikeresztelkedik; megkeresztelkedik.
- keresztelkedés.