KÉRDEZÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e]
A kérdez igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás; az a cselekvés, hogy (vmit, ill. vkit) kérdeznek; kérdés(ek) föltevése, kérdéssel fordulás vkihez; tudakolás, tudakozódás.
Butaságok, hírek, nevek, az okok kérdezése; a tanúk, a vádlott kérdezése. □ Mintha az az édesded mosolygás lenne a kérdezés, hogy ki ő. (Mikszáth Kálmán) || a. (
iskolai) Vmely tanulmányi anyagra vonatkozó kérdések feltevése; feleltetés.
Az órán, a vizsgán való kérdezés; magyarból való kérdezés; a kérdezés módja; a lecke kérdezése; a tanulók kérdezése.