KERTÉSZKEDÉS főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
A kertészkedik igével kifejezett tevékenység, foglalkozás, munka; kerti növények (zöldségfélék, virágok) foglalkozásszerű v. üzemszerű termesztése; kertművelés, kertgazdálkodás.
A csatorna vidékén virágzik a kertészkedés. || a. Kertben szórakozásként való alkalomszerű foglalatoskodás, kerti növények ápolása, gondozása.
Szabad idejét kertészkedéssel tölti. □ Tizenkét órakor
ebédelnek, azután jön egy kis családi hangverseny
, kertészkedés. (Jókai Mór)