KÉNYSZERHELYZET főnév
Olyan helyzet, amelyben vki akarata, szándéka ellenére kénytelen vmit tenni v. nem tenni. Kényszerhelyzet elé állít vkit; kényszerhelyzet előtt állt; kényszerhelyzetbe hoz, juttat vkit; kényszerhelyzetbe jut, kerül; kényszerhelyzetben van; kényszerhelyzetet teremt. □ A fiatal mérnök meghajtotta magát, annak jeléül, hogy kész engedelmeskedni ebben a kényszerhelyzetben. (Mikszáth Kálmán) Hja, kényszerhelyzetben voltam! Csak két rossz között választhattam. (Ambrus Zoltán)