Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (csak állítmányként) Olyan <személy>, aki kényszerül vmit tenni, v. vmely állapotban maradni, aki nem tehet mást, akire vminek a megtétele (rá)hárul. Kénytelen leszek magam megcsinálni. Kénytelen elfogadni a feltételeket. Nyomorogni kénytelen. Kénytelen vagyok vele. □ Nekem mindegy, ló vagy ló, csak magam ne legyek kénytelen a kocsit húzni. (Vas Gereben) Mostanában abból kénytelen megélni, hogy muzsikus cigányok után cipeli a nagybőgőt. (Krúdy Gyula) || a. Kénytelen vmit tenni: akarata, eredeti szándéka ellenére, fanyalogva, de kényszerül vmit t. Nem szeretek verekedni, de kénytelen leszek észre téríteni. Érdemét még az ellenfél is kénytelen elismerni.
2. Akarata ellen való, kényszerű <cselekvés, állapot>. Kénytelen házasság. □ Néha fertályórákig kénytelen hallgatásba burkolózott. (Krúdy Gyula)
II. határozószó (ritka) Kényszerű módon. □ [A szegényebbek] kicsit kénytelen, kicsit szemérmesen, de csak bejöttek. (Móricz Zsigmond)