KÉPVISELET [e-e] főnév -et, -e [ë, e]
- 1. A képvisel (13, 5) igével kifejezett cselekvés, ill. állapot. Vkinek, vminek a képviseletében: vkit v. vkinek az érdekeit képviselve; vkinek a képviseletében eljár vhol, részt vesz vmiben; képviseletet vállal; vkit megbíz a képviseletével.
- 2. (politika) Képviselethez jut: <vmely osztály, párt v. más nagyobb közösség> megkapja azt a lehetőséget, hogy országgyűlési, parlamenti képviselő(ke)t válasszon. Ma a dolgozók minden rétege nálunk képviselethez jut az országgyűlésben.
- 3. (kereskedelem) Önálló tevékenységre felhatalmazott kereskedelmi kirendeltség. A cég vidéki képviselete.
- 4. (jogtudomány) Jogügyletnek más nevében és másra irányuló hatállyal való megkötése. Jogi, törvényes képviselet.
- Szóösszetétel(ek): érdekképviselet; külképviselet; népképviselet; szakképviselet; vezérképviselet.