Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, akinek megélhetést biztosító foglalkozása van. Két kenyérkereső fiát elvesztette. □ Szép, egészséges termetű, kenyérkereső fiaira gondolt. (Tolnai Lajos)
2. Olyan <állás, foglalkozás, eszköz>, amellyel vki biztosítja a megélhetést a maga és családja számára. Kenyérkereső foglalkozás, mesterség, szerszám. □ Kenyérkereső, parányi tudomány vala mindaz, amivel a közdolgok férfiai a mindennapi világot százados formák szerint igazgaták. (Kölcsey Ferenc)
II. főnév
1. Az a személy, akinek olyan állása, foglalkozása van, amellyel a maga és családja v. hozzátartozói megélhetését biztosítja. □ Én nem menekülhettem a halálba Kutyakötelességem volt kitartani. Én voltam a szegény öreg édesanyám kenyérkeresője. (Ambrus Zoltán) || a. Olyan személy, aki megkeresi a maga megélhetéséhez szükséges anyagiakat. Három kenyérkereső van a családban. A lányom is velünk él, de ő is kenyérkereső. □ Még én diák voltam, mikor ő már kenyérkereső volt. (Vas Gereben)
2. (ritka) Olyan eszköz, amellyel vki a megélhetést biztosítja a maga és családja részére. □ A toll is rossz kenyérkereső, de hát a tű! (Mikszáth Kálmán)