Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (régies) Kenőcs. □ Drága füst, ír és kenet Illatozza a leget. (Tompa Mihály) Fejem, ni! drága jó kenettől Tündöklik. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
2. (orvostudomány) <Mikroszkopikus vizsgálat céljára> váladékból, lepedékből vett és a vizsgáló eszközre kent kisebb mennyiségű anyag.
3. (vallásügy) Utolsó kenet: <a katolikus egyházban> az a szentség, amelynek feladásakor a pap súlyos beteg testének egyes részeit (szem, fül stb.) szentelt olajjal kereszt alakban megkeni, és imát mond érte. Vkinek → feladja az utolsó kenetet. □ A pap kérdette [Rákóczitól] , ha akarja-é felvenni az utolsó kenetet? Intett szegény, hogy akarja. (Mikes Kelemen)
4. (átvitt értelemben, ritka, választékos) A beszélő hanghordozásában kifejezésre jutó áhítat. □ Imádkozni egyáltalában nem tudok, nincs abban semmi kenet, semmi buzgóság. (Tompa Mihály) Az emír újra kezdé a virágos szókat, ájtatos kenettel ejtve beszédét. (Jókai Mór)