KÉPMUTATÁS főnév -t, (-ok), -a
Olyan magatartás v. megnyilatkozás, amellyel vki erkölcsi v. anyagi haszonért, nemes érzelmeket, nemes jellemet színlel. Ez merő képmutatás. Unom már a folytonos képmutatását. □ Gyűlöltelek, silányság, becstelenség | képmutatás, tévelygés, butaság, | s trombitáltam az értelem szavát: | Igazság! Fény! (Szabó Lőrinc)