Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÉNMÁJ
KENŐ
KENŐANYAG
KENŐASSZONY
KENŐCS
KENŐCSÖS
KENŐKEFE
KENŐMÁJAS
KENŐOLAJ
KENŐSZAPPAN
KÉNPOR
KÉNRÚD
KÉNSÁRGA
KÉNSAV
KENTAUR
KENTER
KENU
KÉNVIRÁG
KÉNY
KÉNYE-KEDVE

KÉNYSZERŰ [ë v. e] melléknév -en [e] (választékos) Olyan, ami nem függ a szabad elhatározástól: vmilyen kényszerből származó. Kényszerű kötelezettség, szolgálat. □ A kényszerű vég, a halál Eljő, ha jőnie kell. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) || a. Olyan, amit vki kedve, akarata ellenére, a kényszerítő körülmények miatt kénytelen elkövetni v. vállalni. Kényszerű mulasztás, pihenés. □ Kárba vész … a kényszerű hízelgés. (Jókai Mór) Kényszerű költségei koszton, kvártélyon és mosáson kívül legfeljebb csak a hazaírt levelek bélyegeinek árát foglalták magukban. (Babits Mihály)