Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KALAP főnév -ot, -ja
  • 1. Nemezből, nyúlszőrből, szalmából, női viseletként selyemből és bársonyból v. más anyagból készült fejfedő; alakja a kor és a divat szerint változik: a férfiaké általában karimás, a nőké igen sok változatot mutat. Darutollas, strucctollas kalap; → búr kalap; → csárdás kalap; divatos kalap; → háromszögű kalap; női kalap; → pörge kalap; puha kalap; a legények árvalányhajas kalapja; kalapja mellé, kalapjához, kalapjára tűz vmit; kalapban → van; félrecsapja v. félrevágja a kalapját; → megbillenti a kalapját; megemeli a kalapját: <rendsz. köszöntésül>; feje tetejére tolja a kalapot; fejére, (helyesebben:) fejébe teszi a kalapot; szemébe csapja, húzza, vágja a kalapot; kalapot emel v. leveszi, leemeli a kalapját vki előtt: (átvitt értelemben is) tisztelettel adózik vkinek; → ráemeli a kalapját vkire; le a kalapot v. le a kalappal* előtte: tisztelet, becsület, elismerés neki; feltett, levett kalappal; kalapjával köszön. □ És akinek tetszik, annak Emelek csak kalapot. (Petőfi Sándor) Jó volna még magasra hágni, A kalapot szemembe vágni. (Tóth Árpád) Magára vette galambszürke felöltőjét, kesztyűt húzott, fejébe nyomta kalapját. (Kosztolányi Dezső) || a. Sajátos színű, alakú, díszítésű kalap vmely méltóság, rang, foglalkozás jelölésére. Bíborosi, tudori kalap; → kakastollas kalap.
  • 2. (ritka) Vminek karimás fedő része, ernyője, teteje. A gomba, a lámpa kalapja. □ Jó öreg lámpa ez, csorba üreg van ráhúzva kalap gyanánt. (Tömörkény István)
  • 3. jelzői használat(ban) Vmiből annyi, amennyi egy kalapba (1) fér. Egy kalap dió, vadkörte.
  • Szólás(ok): egy kalap alá vesz v. von: <különböző jellegű személyeket v. dolgokat> egy csoportba sorol, azonos módon bírál el, ítél meg; nem tűri a kalapja mellé: nem fog eldicsekedni vele; a kalapja mellé tűzheti: értéktelen, nem megy vele semmire; az asszony hordja v. viseli a kalapot: ő parancsol otthon, ő az úr a háznál; (bizalmas, tréfás) megeszem a kalapom, ha …: biztos vagyok benne, hogy nem …; ld. még veréb.
  • Szóösszetétel(ek): 1. kalapdísz; kalapdoboz; kalapfátyol; kalapgyár; kalapkereskedő; kalapkészítő; kalaplevéve; kalapminta; kalapszíj; kalaptartó; kalaptok; kalapüzlet; kalapvasalás; kalapviselés; kalapzsinór; 2. cserkészkalap; gombakalap; köcsögkalap; kürtőkalap; nemezkalap; panamakalap; szalmakalap; vadászkalap; vaskalap.