A magyar nyelv értelmező szótára

Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KEMÉNYÍTŐ [e] melléknév és főnév

I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki éppen keményít vmit. Fehérneműt keményítő asszony.
2. Keményítéshez haszn., keményítésre alkalmas <szer>.
II. főnév -t, -je [e]
1. (vegyi ipar) Növényeknek klorofilt tartalmazó zöld részeiben vízből és széndioxidból képződő szénhidrát (amylum), (C6H10O5).
2. Az ezt tartalmazó s az iparban, háztartásban keményítésre haszn. fehér por, ill. ennek oldata. Keményítővel fehérneműt keményít.
Szóösszetétel(ek): 1. keményítőanyag; keményítőcukor; keményítőcsiriz; keményítődús; keményítőérték; keményítőfajta; keményítőgyár; keményítőgyártás; keményítőipar; keményítőliszt; keményítőoldat; keményítőpor; keményítőszemcse; keményítőtartalom; 2. burgonyakeményítő; kukoricakeményítő.
keményítős.