KENEGET [e-ë-e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
Könnyed, óvatos, lassú mozdulatokkal huzamosabb ideig v. több ízben ken vmit.
Krémmel kenegette sebes kezét. Szóláshasonlat(ok):
(olyan jólesik neki, úgy örül neki stb.,
) mintha → hájjal kenegetnék.
- Igekötős igék: bekeneget; elkeneget; megkeneget; összekeneget; rákeneget.
- kenegetés.