KELME [e-e] főnév kelmét, kelméje [e, e-e] (
szövőipar,
választékos)
Felsőruhának való anyag; szövet.
Kötött, szövött kelme; finom, nyári, téli kelme. □ Mi sok szép kelme, mennyi drága ékszer! (Madách Imre) Legjobban azt bámultam, hogy édesanyám micsoda bátorsággal mer belevágni a legdrágább kelmébe is. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): 1. kelmeárus; kelmedivat; kelmefestés; kelmeminta; kelmenyomás; 2. gyapjúkelme.