Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÉKSAV
KÉKSÉG
KEKSZ
KÉKSZAKÁLL
KÉKÜL
KÉKÜL-ZÖLDÜL
KÉKVÉRŰ
KEL [1]
KEL [2]
KELBIMBÓ
KELEBÓLÁL
KELEGET
KELEKÓLA
KELEKÓTYA
KELEMPÁSZ
KELENDŐ
KELENGYE
KELEP
KELEPCE
KELEPEL

KÉKNYELŰ [e] főnév -t, (-ek), -je [e, e]
  • 1. Hosszúkás, zöldessárga bogyójú, fehér szőlőfajta, ill. az ezt termő szőlőtő. Leszüretelték a kéknyelűt.
  • 2. Az ebből készült zamatos, tüzes fajbor. Badacsonyi kéknyelű; három palack kéknyelű.
  • 3. jelzői használat(ban) (ritka) Ebből a szőlőből készült. Kéknyelű bor. □ Badacsonyi kéknyelű bora és somlyai aszúja kétszer olyan drága volt, mint a legdrágább ötputtonyos tokaji. (Eötvös Károly)