KELETIES [e-e-e] melléknév -en, -ebb [e, e]
Olyan, mintha ázsiai, keleti (4a) volna; keletire emlékeztető. Keleties nyugalom. Keletiesen színpompás öltözet. □ Az admiralitás palotájára került a sor
Negyven ölnyi magas tornyának keleties csúcskupolája a gazdag aranyozástól ragyog. (Jókai Mór) Sokat hallottam az arab irodalom keleties szépségeiről. (Karinthy Frigyes)