Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Lapos felületre v. drótok közé erősített, rendsz. egyenletesre nyírt, rövid, sűrű, merev sörtéből, drótból v. egyéb szálas anyagból készült, ill. műanyagból ilyen formájúra gyártott tisztítóeszköz. Fényesítő, súroló, üvegtisztító kefe; kefével tisztít. □ Megszült Pőcze Borcsa, | kit megettek a fenék, | gyomrát, hasát sorba, | százláb súroló kefék. (József Attila) A mosónő elkapta a hajókázó kefét, kihalászta a vízbe merült szappant. (Gelléri Andor Endre) Egy nő vödröt visz, benne kefe és súrolórongy. (Nagy Lajos) || a. Kül. ruha, lábbeli v. haj tisztítására haszn., hosszúkás alakú, gyak. nyéllel v. fogantyúval ellátott ilyen eszköz. □ Haját vizes kefével szántotta végig. (Kosztolányi Dezső) || b. (műszaki nyelv) Forgó henger felületét borító drótpamacsokból álló eszköz, alkatrész.
2. A méhfélék egy részének hasán v. lábán levő szőrzet, amellyel a virágport a porzókról lesöprik.
3. (nyomdászat, bizalmas) Kefelevonat. Átnézte a kefét.
4. (villamosság) Dinamón, áramfejlesztő gépen, motoron a forgórészhez illesztett, nem forgó fém- v. szénrúd az áram be-, ill. kivezetésére.
5. (szövőipar, régies) Kefék: <takácsmesterségben> a csirizes, pépes anyagnak eldörzsölésére és a fonalakra való rákenésére haszn. két, keféhez (1) hasonló eszköz.
6. (bizalmas, tréfás) Kefehaj. Hogy viselhetsz ilyen kefét?
Szólás(ok): (argóban) Nem ettem kefét: nem vagyok bolond (vmit megtenni).