Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, akinek nincs kedve (1a), ill. aki rossz, fanyar, levert kedvű. Mitől olyan kedvetlen? □ Sokakot látunk olyanokat, akiknek jól vagyon állapotjok, de mégis kedvetlenek. (Mikes Kelemen) Bár mosolygott is, oly kedvetlennek látszott, hogy az ember fázott közelében. (Kosztolányi Dezső) || a. Ilyen személyre jellemző, rá valló. Kedvetlen arc, tekintet; kedvetlenül felel. □ Jenő egy fotölybe süllyedve, kedvetlenül, némán rágta a szivarját. (Kaffka Margit) Soha de soha egy kedvetlen szó miköztünk. (Gárdonyi Géza)
2. (régies) Kellemetlen, nem kedves, olyan, amihez vkinek nincs kedve. □ Kedvetlen e tárgy, hagyjuk ezt! (Arany János) || a. (régies) Kedélytelen, kedvet nem keltő. □ Kedvetlen napokon, ha az eső szakadt, Szilamér végezte az elejtett vadak bőreivel a tímármunkát. (Jókai Mór)
3. Kedv (2) nélküli. Kedvetlenül dolgozik. || a. (átvitt értelemben) □ [A birtok] egyszer kedvetlenül hozta a termést, máskor pazarul. (Mikszáth Kálmán)