KEDVESKEDIK [e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
- 1. <Szeretetének, becsülésének v. hálájának kifejezéséül> vmely ajándékkal v. szívességgel kedvét keresi vkinek; kedvében jár, örömet akar neki szerezni vmivel. Kedveskedik vkinek vmivel; kávéval, uzsonnával, virággal kedveskedik. Azzal kedveskedett neki, hogy vitte a táskáját. □ Méltóságos
viceispán úr
íme kedveskedik ezekkel: tokaji bor,
piskóta és édességek. (Kazinczy Ferenc) Nevenapján
a különböző iparágak, kereskedelmi cégek kisebb-nagyobb ajándékokkal kedveskedtek. (Kosztolányi Dezső)
- 2. Kedvesen viselkedik, beszél. Belekarolva kedveskedett neki.
- 3. (gúnyos) Kellemetlenséget, bosszúságot okoz vkinek. Mindig rossz hírekkel kedveskedik neki.
- kedveskedő.