Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
KEDV [e] főnév -et, -e [e, e] (csak egyes számban)
1. Vkinek vmely időpontban uralkodó érzelmi állapota, hangulata, ill. ennek megnyilvánulása. → Adakozó kedv; derűs kedv; → gyilkos kedv; haragos, harcias kedv; jó, rossz, virágos kedve van; vmilyen kedvében van; → tajtékos kedvében van; vmilyen kedvében talál vkit; bolond kedvében van; → veszett kedvében van; kitölti vkin a (rossz) kedvét; vidám kedvvel lát munkához. □ Bende úrnak veszett kedve, Táncol, iszik erőltetve. (Arany János) Apáink mindig robotoltak, Bús kedvvel, daccal, de dologban voltak. (József Attila) || a. Vidám érzelmi állapot, jó hangulat; jókedv. → Magas kedv; túláradó kedv; kedve elcsügged, lelohad; lekókad a kedve; → megjön a kedve; kedvre → derül vki, vmi; kedvre → derít vkit; vkinek a kedvét elrontja, lehűti, lohasztja; → leszállítja vkinek a kedvét. □ Bájoló lágy trillák! Tarka képzetek! | Kedv! Remények! Lillák! | Isten véletek! (Csokonai Vitéz Mihály) Vár állott: most kőhalom; Kedv s öröm röpködtek: Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. (Kölcsey Ferenc) Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben sírva fakadok. (Petőfi Sándor)
2. Állandó jellegű lelki hajlam, készség vmely tevékenységre, kezdeményezésre. Kedve van vmihez v. vmire; már élni sincs kedve; elmegy a kedve vmitől: a) <unalom, csalódás miatt> már nincs hozzá kedve; b) <rendsz. fenyegetésként:> nem fogja többé csinálni; majd meggondolja, hogy csinálja-e; → elveszi a kedvét vmitől; → elveszti a kedvét; kedvét → szegi vkinek. Úgy odamondott neki, hogy elment a kedve a gúnyolódástól. Kapsz egyet, hogy elmegy a kedved a dobálódzástól! Milyen pályához van kedved? A festészethez van kedve. Nagy kedve van a tanuláshoz. Kedvet érez erre a pályára. Elvették a kedvét a dologtól. A sikertelenség nem vette el kedvét a munkától. Nagy kedvvel végzi a munkáját. Különös kedvvel foglalkozik a növénytannal. □ Apja helyett apja én akartam lenni, S belőle, mint illik, jó vitézt nevelni: Korhely, buta lőn; jóra semmi kedve. (Arany János) De már nincs kedv, perelni jussom, Csak még a szép búcsúra jusson Egy kis szelíd idő. (Tóth Árpád) || a. Hirtelen támadt hangulatból eredő lelki készség vmire, vminek végzésére, megtételére. Kedve → csucsorodik; kedve kerekedik; kedve → szottyan vmire, vmihez, vmit tenni; kedve támad vmire v. vmihez; nincs kedve semmire; megjön a kedve vmihez; kedvem volna (lenne) vmit csinálni; kedvet ébreszt, kelt; kedvet → kap vmire. Kedvem volna táncolni. Kedvem volna megkérdezni tőle, miért csinálta. Nincs kedved sétálni egyet? Olvasni való kedvem van. □ Ezután is jó légy, Morzsa, | Kedvet ne kapj a tyúkhusra. (Petőfi Sándor) A jó vacsora után megeredt a beszélgető kedve. (Gárdonyi Géza) Ettől a pillanattól kezdve elment minden kedvem a szórakozástól. (Kuncz Aladár)
3. <Állandó szókapcsolatokban:> vmire irányuló vágy, kívánság, ill. vmely kívánság betöltésén érzett öröm; tetszés. Kedve → telik (vmiben); → telik a kedve; (ahogy v. ha) kedve → tartja; kedvem → ellen való dolog; kedve szerint való; (ritka) kedvben áll v. kedvet lel v. talál vki előtt: kegyében van vkinek; kedvében → jár vkinek; vkinek a kedvéért tesz vmit; vminek a kedvéért: vmilyen céllal; biztonság kedvéért: vmilyen céllal; biztonság kedvéért: a veszély, ill. a tévedés (lehetőségének) elkerülésére; a felesége kedvéért; a → gyengébbek kedvéért. Nem lehet (a) kedvére tenni. □ Olyan kedvére kisírta magát, hogy puha lett, mint a vaj. (Móricz Zsigmond)