KEDVETLENSÉG főnév -et, -e [ë, e]
- 1. A kedvetlen melléknévvel kifejezett hangulat, lelkiállapot. Le kell gyűrni a kedvetlenséget. Az ilyen intézkedés kedvetlenséget szül. □ Csüggesztő kedvetlenség ritkán hat szívemre. (Vörösmarty Mihály)
- 2. Ennek külső megnyilvánulása. Kedvetlenségét nem tudja palástolni. □ Szabolcs észrevette Malvin arcán a kedvetlenséget. (Herczeg Ferenc)