KAVARODÁS főnév -t, -ok, -a
Általában a kavarodik igével kifejezett történés, folyamat.
- 1. (ritka) Kavargó elegyedés, keveredés. A két egybeömlő áradat kavarodása.
- 2. Keringő mozgás, kavargás. A hó, a levelek, a por, a víz kavarodása; a felhők, a hollók kavarodása.
- 3. Ember- v. állattömegnek, csoportnak rendsz. vmely váratlan esemény hatására bekövetkező kapkodó, fejvesztett nyüzsgése, ide-oda rohanása, csődülete. Kavarodás a hangyabolyban. Nagy kavarodás támadt a téren. A hirtelen kavarodásban a foglyok megszöktek. A kapu előtti kavarodásból gól született. Lecsendesíti a kavarodást. □ Nagy kavarodás volt a hadiszálláson: apró, riadt szemekkel futkostak a felzavart tisztek. (Karinthy Frigyes) || a. (átvitt értelemben) A dolgok rendjének megzavarodása miatt támadt fejetlenség, zűrzavar, felfordulás. Micsoda kavarodás van itt! Senki sem tud eligazodni ebben a kavarodásban. Kavarodást idézett elő.