Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KASTÉLY főnév -t, -ok, -a
  • 1. Uralkodóknak, arisztokratáknak, gazdag polgároknak rendsz. parkkal övezett, különálló, nagyméretű, díszesebb vidéki lakóháza. Főúri, grófi, királyi kastély; elhagyott, ódon, pompás kastély. A volt grófi kastélyban ma munkások gyermekei üdülnek. □ A büszke kastély zajtalan, kiholt, A lég is benne nyomasztó, hideg. (Tompa Mihály) Kastélyába vitette föl atyja, Ott letevék a hűs palotán. (Arany János) Árvult kastély gondját Kóbor kutya őrzi. (Ady Endre) Sűrű park közepén oszlopos kastély emelkedik. (Nagy Lajos) || a. Nagyobb, díszesebb épület. Földesúri kastély. || b. <Mesében, babonás elképzelésben> különleges sajátságokkal felruházott, lovagvárszerűnek elképzelt nagy épület. Elátkozott, elvarázsolt kastély; → kacsalábon forgó kastély.
  • 2. A kastély lakói, kül. urai. Mulat a kastély. Az egész kastély rémületben van.
  • Szóösszetétel(ek): 1. kastélyépület; kastélyerkély; kastélykert; kastélytető; 2. vadászkastély; várkastély.
  • kastélyi; kastélyos.