KÁSZOLÓDIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) kászálódik (
népies,
bizalmas)
Hosszasan, lassan, nehézkes kényelmességgel, szemmel láthatóan sokat mozgolódva készülődik, szedelődzködik, kül. eltávozás előtt. □ A hosszú füzértánc után a mamák
elkezdenek kászolódni, cihelődni, hogy "menjünk már!" (Jókai Mór) Indulásra kászolódtak. (Gárdonyi Géza) || a.
Vmiről kászolódik: nehézkesen, körülményesen leszáll vhonnan.
Most kászolódnak a kocsiról.
- Igekötős igék: felkászolódik; hazakászolódik; kikászolódik; lekászolódik.
- kászolódás; kászolódó.