Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
3. Olyan <tárgy, testrész>, amelyre kása ragadt. Kásás a keze, a szája. Még az asztal is kásás lett.
4. Halmazállapotában a kásához hasonló, apró és többé-kevésbé szétváló részecskékből álló <anyag, kül. ennivaló>. Kásás daganat; kásás méz. || a. Olyan <gyümölcs>, amely rendsz. túlérettsége miatt levesen szemcsésre, ikrásra puhult. Kásás alma, dinnye. □ Apám szereti-e a jó érett körtét, a kásás körtét? (Tolnai Lajos) Az a dinnye kásás, azt a cserhajút ajánlom inkább. (Petelei István) || b. Olvadásban levő, megereszkedett, szemcsésre lágyult <hó, jég>. □ Roskad a kásás hó, cseperészget [= lassan csepereg] a bádogeresz már. (József Attila) || c. (ritka) Olyan <álló- v. folyóvíz>, amelyben ilyen hó, jég van. □ Csak egy ladik, mely hallhatón | kotyog még a kásás tavon | magában. (József Attila)
5. (ritka) Elnagyoltan formált v. kellemetlen mellékzörejek miatt nem tiszta, homályos és tompa <emberi hang>. Kásás beszéd. □ Egy polgármesternek vénnek kell lennie, unalmas, monoton, kásás hangúnak. (Tolnai Lajos)