KÁRVESZÉLY főnév
(hivatalos) Az a lehetőség, veszedelem, hogy vkit, vmit kár ér; kár bekövetkezésének veszélye. Kárveszély fenyegette a vetést a fagy miatt. || a. (jogtudomány) Az adásvétel tárgyát érhető veszély (megromlás, megsemmisülés); annak a veszélye, hogy vmely dologban az átadásig, ill. azután kár eshet. A kárveszély megelőzése. A kárveszély az átadással átszáll a vevőre. A hitelező késedelme reá hárítja a kárveszély viselését. || b. (ritka) Az így keletkező v. keletkezett anyagi kár. Nem akarja viselni a kárveszélyt.