Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, aki tud, szeret és szokott is kártyázni. A kártyás utasok igen jól szórakoztak.
2. (rendsz. rosszalló) Rendszeresen, szenvedélyesen, szinte hivatásszerűen kártyázó <személy, csoport>. Kártyás bandita, haszonlesők. □ Ti korhely, kártyás, részeges csalafinták! ti csábítjátok minden istentelenségre az én uramat! (Jókai Mór) Iszákos volt a fráter meg kártyás. (Gárdonyi Géza) A régi törvényhozók felfogása az volt, hogy aki csődbe kerül, az vagy kártyás vagy részeges. (Móricz Zsigmond)
II. főnév -t, -ok, -a Kártyás (főleg 2) személy. Régen a kávéházak tele voltak kártyásokkal. □ Elmentem Magyarország egyik legnagyobb emberéhez, oly érzéssel, mint amely kártyás utolsó pénzét teszi fel. (Petőfi Sándor) Gyula máris két zsebbel dolgozott: mint ravasz kártyás két paklival. (Babits Mihály)