Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KARONFOGVA
KARÓRA
KARÓRÉPA
KAROS
KÁROS
KÁROSODÁS
KÁROSODIK
KÁROSUL
KÁROSULT
KAROSSZÉK
KAROSSZÉRIA
KARÓZ
KARÓZAT
KARÖLTŐ
KARÖLTVE
KÁRÖRÖM
KÁRÖRVEND
KÁRÖRVENDEZIK
KÁRÖRVENDŐ
KÁRPÁL

KÁRPITOZ ige -tam, -ott, -zon
  • 1. tárgyas <Ülő- v. fekvőbútort, ill. ennek vázát, kocsi v. autó üléseit, ajtót az átszűrődő hang tompítása végett> rugós, párnás felső résszel és erre vont textilanyagból v. bőrből való burkolattal lát(ja) el.
  • 2. tárgyas <Falat> kárpittal, tapétával bevon. □ Ákos a zongoraszobába lépett. Az virágos szövettel volt kárpitozva. (Petelei István) || a. (tárgy nélkül) Ma nálunk kárpitoznak.
  • kárpitozható; kárpitozó; kárpitozott; kárpitoztat.