KRONOMÉTER főnév -t, -ek, -e, [ë, e] (
régies írva: chronometer is)
- 1. Főleg a tengeri hajózásban haszn., különlegesen pontosan járó óra.
- 2. (régies v. tréfás) Óra (1). Mutasd a kronométeredet. □ Chronometeremet kezembe véve számláltam a perceket. (Jókai Mór)
- kronométeres.