KOCSISÜLÉS [s-ü] főnév
A kocsi, szekér elején levő, rendsz. magasított ülés (2a) a kocsis és gyak. mellette még egy személy számára; bak. A gyerekek büszkén ültek a kocsisülésen. □ Felültek a csinos kis csézára; a hölgyek hátulra, Gyuri a kocsisülésre. (Mikszáth Kálmán)