KIUTÁL tárgyas ige (
ritka,
bizalmas)
Vkit kiutál vhonnan: viselkedésével annyira kellemetlenné, tűrhetetlenné teszi vki számára az ott-tartózkodást, hogy az jobbnak látja onnan el- v. kimaradni.
A társaság nem szívelte, s lassan kiutálták maguk közül.
- kiutálás; kiutáló; kiutált; kiutáltat.