KISTÁJGEROL [ë; i-s] tárgyas ige -t, -jon (
1945 előtt,
bizalmas)
<Háztulajdonos lakót, bérlőt> házbéremeléssel a bérlet felmondására, elhagyására kényszerít.
Valamennyi sokgyermekes lakóját kistájgerolta.
- kistájgerolás; kistájgerolható; kistájgeroló; kistájgerolt.