KIKANYARODIK tárgyatlan ige
Kifelé vezető irányba kanyarodik; kanyarodva kimegy, kijut, kiér.
Az ösvény kikanyarodik az erdőből. Egy mellékutcából kikanyarodik az autó a főútra. □ Sebes hajtással kanyarodott ki a pálházi puszta felé. (Tolnai Lajos)
- kikanyarodás; kikanyarodó; kikanyarodott.