KIBOROTVÁL tárgyas ige, (
népies) kiberetvál
1. <Testrészt> a szőr növésével ellentétes irányban is megborotvál.
Kényes a bőre, nem engedi kiborotválni az arcát.
- 2. Szőrtelenre borotvál; megborotvál. Kiborotválja a bajusza közepét, a hónalját, a nyakát.
- kiborotválás; kiborotvált; kiborotváltat.