KETTÉOSZT tárgyas ige
Két részre, darabra oszt vmit.
Kettéosztja az almát. || a. <Egy csoport embert> két kisebb csoportra oszt; kétfelé választ.
Kettéosztja az I/b osztályt. □ Osztva ketté kis csapatjok A török két szárnya felől. (Arany János)
- kettéosztás; kettéosztó; kettéosztódik; kettéosztott.